Részvétnyilvánítás

„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” 2Tim 4,7-8.

Úgy érezzük, hogy Pál apostol vallomása Mátyás Vilma testvérünk utolsó őszinte búcsúmondata is lehetne, hiszen nemes harcot vívott férje mellett a gyülekezet építésében. A szeretetasszonyok élén számos eseményt szervezett, a vallásórás gyerekeket gyengéd és odafigyelő anyaként tanította, meghatározó alakja volt a közösség életének. Akkor is nemes harcot vívott, amikor egy ideje naponta szembe kellett néznie a súlyos kórral, amely szervezetét egyre jobban tönkretette. A nehéz harcban a hitét megtartotta, hiszen erről tesz bizonyságot példás és őszinte Isten- és emberszeretete.

Isten akaratában és rendelésében megnyugodva, tudva, hogy hazaérkezett, a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház tisztelettel búcsúzik Mátyás Vilma testvérünktől Isten irgalmába ajánlva őt. Hálát adunk munkásságáért, példamutatásáért és vigasztalást, erőt kérünk a gyászoló hozzátartozóknak, az emlékét őrző és hiányát pótolni nem tudó felebarátainak.

Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!

Tisztelettel,

Adorjáni Dezső Zoltán püspök,

valamint a kolozsvári lelkipásztori munkacsoport.