Az Istenben bízó ember szívét és lelkét húsvét ünnepén csak öröm és igazi életkedv töltheti be. A mi tájainkon a tél hideg évszaka után vajúdva megújul a természet, és évről évre hirdeti, hogy minden élni akar. Húsvét ünnepének a nagy üzenete is ez: az élet győzelme az elmúlás felett. A Magyar Unitárius Egyház püspökének ösztönző szavaival indítjuk összeállításunkat, amelyben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek húsvéti pásztorleveléből válogattunk gondolatokat.
Az Istenben bízó ember szívét és lelkét húsvét ünnepén csak öröm és igazi életkedv töltheti be. A mi tájainkon a tél hideg évszaka után vajúdva megújul a természet, és évről évre hirdeti, hogy minden élni akar. Húsvét ünnepének a nagy üzenete is ez: az élet győzelme az elmúlás felett. A Magyar Unitárius Egyház püspökének ösztönző szavaival indítjuk összeállításunkat, amelyben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek húsvéti pásztorleveléből válogattunk gondolatokat.
Bálint Benczédi Ferenc így folytatja: Húsvét ezt a győzelmet hirdeti. Jézus ezt a nagy isteni igazságot hozta közel hozzánk. Életében és kínszenvedésében ez adott erőt számára. Húsvét igazolja, hogy nem a nagypénteki gyász, a feketeség uralta el a világot! Nem az emberi nagyot akarás és mindenen uralkodó vágy diadalmaskodott! Nem a tagadás és az árulkodás lett a győztes! Nem az elválás, a sír tátongó üressége maradt a tanítványokkal! Nem a sötétség, hanem az élet fénye és ragyogása győzedelmeskedett – magyarázza az unitárius püspök. Arra biztat: Húsvét ünnepén az ember a benne lakozó lélekre figyeljen, gondolatait rendezze, és kérdezze meg magától, a mellette élőtől, hogy látja-e húsvét ünnepén az Urat. Tudjon úgy tovább dolgozni és napjait tölteni, hogy azt igazolja: kereszténységünk nem látszat, hanem valóság, amely Jézus tanításán és példaadásán alapszik.
Húsvét Jézus feltámadásának ünnepe, s az ebből az alkalomból küldött körlevelében Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke írja: Olyan egyedülálló Krisztus feltámadása, hogy azóta is a húsvéti örömhír szent hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága és az örök boldogság reménysége. Arra ösztönöz: gyakoroljuk az irgalmasság lelki és testi cselekedeteit, tegyünk tanúságot mindennapi keresztény életünkkel a feltámadás mellett.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Isten az élet pártján áll című pásztorlevelében kifejti: Sokan a feltámadást valami messzi, távoli jövőre vonatkozó eseménynek tekintik. Pedig a mostani életünkhöz, a mindennapjainkhoz van igazán köze. Mert Isten feltámasztó erejének hatalma elhengeríti előlünk a lehetetlenségek köveit, hogy szabaddá váljon számunkra az út. Hogy ne legyen számunkra zsákutca a földi élet. Az üres sír azt hirdeti: Isten nem a halál, hanem az élet pártján áll. Belénk teremtette az életösztönt, és az utolsó pillanatig küzd a halál ellen. Miközben a modern ember a feltámadást képtelenségnek tartja, közben figyelmen kívül hagyja azt, hogy úgy vagyunk teremtve: szívünk soha nem tud belenyugodni a halál gondolatába. Az Úr az élet Istene, nem a halálé. Ő nem halálra szánt bennünket, hanem Jézus feltámasztása által meghívott minket az örök életre. Viselkedjünk ehhez méltó módon, természetesen, ahogy a bennünk lévő életösztön diktálja – szól a felhívás, majd a református főpásztor megállapítja: Jézus húsvétkor a feltámadás által legyőzte a halált, így többé nem a halállal szemben menetelünk, hanem valljuk: minden múló perc hozzá visz közelebb.
Az élet, a Krisztus feltámadásában számunkra is felkínált és lehetővé tett örök élet átragyog a halálon át. A húsvéti örömhír igazi, ragyogó, valóság-illatú összefoglalása is lehetne ez a gondolat – írja Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke A halál közepette is körülvesz az élet című üzenetében. Aztán felteszi a szónoki kérdést: Miért, mi célból támadt fel Krisztus a keresztre feszítést követő harmadik napon? Meg is válaszolja: A cél a mi életünk, az az élet, amit Istennél, Istennel való zavartalan közösségben élhetünk, ami túllépi a tér és idő, a végesség és mulandóság határait. Húsvét történetében nem az a hangsúlyos, hogy honnan támadt fel Krisztus – a halálból –, hanem az a lényeges, hogy hová támadt fel: a mi szívünkbe – magyarázza a főpásztor.
Áthelyeződik a feltámadás iránya az ember lényének legmélyebb belsejébe. Pál apostol kifejezi óhaját a keresztény gyülekezet irányában: „a Krisztus lakjék szívetekben a hit által”. (Ef 3,17) Íme a feltámadás modern keresztény misztikus értelmezése. Az első feltámadás, a hitben való megújulás misztikus képe: az ó ember meghal és feltámad a Krisztusban megújult új ember. Adorjáni Dezső Zoltán leszögezi: Ha nincs jövőképünk, akkor az életünk nem egyéb, mint monoton, egyhangú gyaloglás a biztos megsemmisülés, a meghalás felé. Ha gyülekezeteinknek nincs Krisztusban gyökerező jövőképük, akkor a számszerű apadást máris megelőzi a lélekben való haldoklás. Ebből az apátiából ráz fel bennünket húsvét örömhíre: van jövőnk, van tervünk, van életünk Krisztusban, aki értünk meghalt a kereszten és harmadnapon értünk feltámadt a sírból. Ezért a haldoklás közepette is, a halál torkában is hisszük: körülvesz az Élet – írja az evangélikus egyházfő.
Összeállította: SZEKERES ATTILA
Forrás: 3szék.ro