Kategória: Forgács

”Hejh az lesz ám a nap!…és még sem tudom, hogy    Mit szeretnék jobban:    Haza menni-e majd a harcz végén vagy itt    Elesni …

Bővebben... Az emlékező város

Tamás vasárnapja volt. Hitetlen Tamásról prédikáltam akkor. Még rajtam volt a papi civil, éppen átöltözni indultam, amikor megszólalt a csengő. Szofiával egymásra néztünk. Már három…

Bővebben... Kindertojás – Forgács rovat

Petroniusz, a helytartó szolgája sietve haladt a palota kőfolyosóján. Arca izzadtságtól fénylett, kissé kimerülten és fáradtan lépett be a helytartóhoz. – Hégemon – köszöntötte Poncius…

Bővebben... És szenvedett Poncius Pilátus alatt – Forgács rovat

A harang nehézkesen indult. Szinte lustán, mintha imbolyogna és nem biztos, hogy kongani fog. Két percet fog szólni. Gondoltam és leültem. Harangozunk, mert jelen vagyunk.…

Bővebben... Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! – Forgács rovat

Vannak napok, amikor semmi sem tetszik. Úgy vagyok ma ezzel, mint a legendás Muppet-show két cinikus beszólásairól ismert öregura, Waldorf és Statler, akiknek minden szőlő…

Bővebben... Cirkusz és…szappan – Forgács rovat

Az udvaron már kinyílt a fehér magnóliafa. Megpróbáltam megszámolni hány virág van rajta, de a felénél valahogy mindig összezavarodtam és eltévesztettem. Olyan ez, mint amikor…

Bővebben... A vezető – Forgács rovat

Az ajtó előtt álltam. Csak annyit tudtam, hogy odaát fény van. Odabent. A kulcslyukon keresztül áthatolt a fény egy apró pásztában. Mintha vetítőgépből jönne –…

Bővebben... Az ajtó előtt – Forgács rovat

WhatsApp-on hívtam Kittit. Csak telefonon értekeztünk, mert a szükségállapot miatt nem tudtunk találkozni. A sokadik csengetésre végül megjelent Kitti arca a képernyőn. Szia papbácsi. Hogy…

Bővebben... Koronák harca – Forgács rovat

Külvárosban nőttem fel. Az iskola, ahol a betűvetést tanultam robosztus nagy épület volt. Több irányból lehetett megközelíteni. Az egyik lehetséges útvona, egy útkereszteződésen vezetett át,…

Bővebben... Hittanóra a kocsmában – Forgács rovat

A túlparton bárányok legeltek. Egy görög pásztor támaszkodott botjára, a semmibe meredt tekintettel, amit szakszóval „végtelenre állított fókusznak” neveztem magamban. A komp nemsokára megérkezett. Sikerült…

Bővebben... A bárányok hallgatnak – Forgács rovat