Kategória: Forgács

Külvárosban nőttem fel. Az iskola, ahol a betűvetést tanultam robosztus nagy épület volt. Több irányból lehetett megközelíteni. Az egyik lehetséges útvona, egy útkereszteződésen vezetett át,…

Bővebben... Hittanóra a kocsmában – Forgács rovat

A túlparton bárányok legeltek. Egy görög pásztor támaszkodott botjára, a semmibe meredt tekintettel, amit szakszóval „végtelenre állított fókusznak” neveztem magamban. A komp nemsokára megérkezett. Sikerült…

Bővebben... A bárányok hallgatnak – Forgács rovat

A komp az orrunk előtt ment el. Hatalmas motorjai erőteljes örvényt hagytak maguk után. A fedélzeten rengeteg autó, teherautó és persze személyzet, akik sárgászöld fényvisszaverő…

Bővebben... A kompnál a túlsó partról – Forgács rovat

Úgy emlékszem, minden valamire való, akarom mondani emlékezetes karácsony havazással kezdődött. Az öregek azt mondják, a régi világban a félméteres hó nem volt ritkaság még…

Bővebben... Karácsony – Forgács rovat

A peronon álltunk már. Otthonról indultunk haza. Ahogy mondani szoktam. Hiszen vándorok vagyunk ezen a földön. Miért mondod, hogy otthonról indulunk haza? Kérdezte Kitti. Mert…

Bővebben... A várakozás – Forgács rovat

A focipálya sarkánál futottunk össze. Merre jár Erzsi néni? Szólítottam meg? Megyek az uramhoz a temetőbe. Válaszolta. Késő délután volt. A nap már lemenőben volt,…

Bővebben... Pizsamaosztás – Forgács rovat

Kitti elmélyült a játékban. Észre sem vette, ahogy közeledem hozzá, majd csendben leülök mellé. A kőrisfának támasztottam a hátam és csak vártam, hátha észrevesz. Szia…

Bővebben... A játék – Forgács rovat