A ma Zselyken használatos kirmec szó német eredetű és a németországi régiók dialektusa függvényében több elnevezése van: Kirchwei, Kerwei, Kirmes, Kermis, Kirb stb . Romániában, a 18. században a Bánság területére letelepedő svábok révén a Chirvai szó terjedt el.
A szó eredetije a kirchmess, kirchemesse, ami templomi ünnepséget, istentiszteletet jelent, noha ez eredetileg inkább világi jellegű népünnepség volt, ami nagy lármával és szórakozással járt együtt. A középkorban fokozatosan átvette a katolikus egyház és egyházi jelleget kölcsönzött neki. Így lett templomszentelési ünnepé, amelynek keretében egy templomot, gyülekezetet Isten védelmébe, patronátusába ajánlottak.
Nem tudni pontosan mióta ünneplik a kirmecet Zselyken. Feltehetően a jelenlegi templom szentelésétől kezdődően, amikor is a középkori templom (egyes utalások szerint erődtemplom !?) helyére, alapjára új templomot építenek, a régi romos állapota és a toronyrész veszélyessé válása miatt. Wass György “Zselyk – Egy magyar falu Beszterce – Naszód megyében” című könyvében utal arra, hogy az 1736 – os falut sújtó tűzvészben a templom is elpusztult. Vélhetően ekkor a templom csupán megrongálódott és felújítási munkálatokat hajtottak végre. Az új templom munkálatainak megkezdésére, hosszas konzisztoriális viták után 1866 – ban került sor. 1868 – as év elején szentelték fel az újonan elkészült templomot.
„E szép templomot melyben most összegyűltünk sok – sok szeretettel és szorgalommal építették, de annál nagyobb nehézségekkel. A rendelkezésre álló adatok szerint 1865 – 68 – as években úgy Zselyken, mint a környék falvaiban nagy szárazságok voltak. Kölcsönt csak nagy nehézségek után utaltak ki Bécsből a templom építéséhez. Isten azonban gondoskodott két kiváló lelkészről Schatz Mihályról és Fóris Jánosról, akik mindent megtettek, hogy végül is felépítessen ez a szép templom. Az építőmester Józsa János zselyki születésű kőművesmester volt.” (idézet Rab Gyula egykori lelkész a templom 100 éves fennállása alkalmával, az ünnepi közgyűlésen elhangzott jelentéséből.)
Érdemes még megemlíteni, hogy Zselyknek 1332-ben plébániatemploma volt, (ez a dátum a pápai tizedjegyzékben szereplő falu első írásos említése is) ugyanis ebben az évben plébánosát megidézték a pápai tizedszedők elé, a plébánia jövedelmének megállapítására. Sem az eredményről, sem a későbbi befizetésről nincs adat. Szilágyi Zoltán “Besztercevidék a népek és hegyek szorításában” című könyvében azt olvassuk, hogy papját (dominus de Sylk) a pápai adószedők megidézték, mert négy évre visszamenőleg – tisztázatlan okok miatt – egy garast sem fizetett. Beke Antal (Az erdélyi egyházmegye képe a XIV. század elején) azonban feltételezi, hogy mivel a plébánia jövedelme nem érte el a minimális 2 forintot, így mentesült a fizetés alól.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint, az első plébános, akiről tudunk Blasius Christianus (1439). Első lutheránus lelkésze Peter Soos (1554 – 1577), egykori gyulafehérvári kanonok volt, akit valószínűleg a lutheri tanokra való áttérése miatt helyeznek át.
A jelenlegi templom klasszicista stílusban épült, ma is használatos kisebbik harangja 1675-ben készült, „Ezt a harangot Magyarosi János csináltatta 1675” felirattal.
Zselyken ötvöződött az ünnep egyházi és világi jellege, ugyanis manapság az ünnepségnek két fő eseménye van: a délelőtti hálaadó istentisztelet és az esti kirmeci bál.
Az idei esztendő igei üzenete Haggeus próféta könyvéből szólt hozzánk:
„Így szól a Seregek URa: Ez a nép azt mondja, hogy nem jött még el az ÚR háza újjáépítésének ideje. 3 Az ÚR igéje azonban így szólt Haggeus próféta által: 4 Hát annak itt van az ideje, hogy ti magatok faburkolattal díszített házakban lakjatok, amikor a templom még romokban hever?
A hetedik hónap huszonegyedik napján így szólt az ÚR igéje Haggeus próféta által: 2 Beszélj Zerubbábellel, Sealtiél fiával, Júda helytartójával és Jósua főpappal, Jócádák fiával, meg a megmaradt néppel, és kérdezd meg tőlük: 3 Ki van köztetek olyan, aki még látta ezt a templomot régi dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye, szerintetek ez semmit sem ér ahhoz képest? 4 Azért most légy bátor, Zerubbábel! – így szól az ÚR. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe – így szól az ÚR -, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! – így szól a Seregek Ura.
15 Most azért gondoljátok meg, hogy mi történt a múltban mindmáig, mióta elkezdtetek követ kőre rakni az ÚR templomában! 16 Az történt, hogy ha valaki odament gabonájához, amelytől húsz vékát várt, csak tíz lett, és ha valaki odament a borsajtóhoz, remélve, hogy ötven korsóra valót fog meríteni, csak húsz lett. 17 Megvertelek benneteket aszállyal, gabonarozsdával, és jégeső verte el mindazt, amiért munkálkodtatok, de ez sem térített titeket hozzám – így szól az ÚR. 18 Gondoljátok meg hát, hogy mi történt a múltban mindmáig, a kilencedik hónap huszonnegyedik napjáig, attól a naptól kezdve, hogy lerakták az ÚR templomának alapját; gondoljátok csak meg! 19 Van-e még gabona a magtárban! És még a szőlő, a fügefa, a gránátalma és az olajfa sem hozott termést! De ettől a naptól fogva áldást adok.”
Forrás: Zselyki és Besztercei Evangélikus – Lutheránus Egyházközségek honlapja