„Szent hajlékod immár ékes” – újraszentelték a gyönyörűen restaurált kolozsvári evangélikus templomot

Újraszentelték pénteken délután a külsőleg és belsőleg is gyönyörűen megújult kolozsvári evangélikus-lutheránus műemlék templomot, amelyet hat esztendőnyi munkával restauráltak, összesen közel tízmillió lejből.

A pénteki ünnepi rendezvényen egyházi és világi elöljárók, számos lelkész részvételével tartottak hálaadó istentiszteletet. Püspökök, lelkipásztorok, politikusok és a kincses városbeli hívek jelenlétében szentelték újra az istenházát, amelynek alapkőletételére 1816-ban került sor, a templomot 1829-ben szentelték fel.

Az épület felébredhetett Csipkerózsika-álmából

Adorjáni Dezső evangélikus püspök úgy fogalmazott, a város egyik legértékesebb műemléképület-együtteséről van szó, amelynek alapjai a 13. századból származnak, így a templom mai arculata magán hordozza a történelmet. „Az épület Isten kegyelméből felébredhetett Csipkerózsika-álmából, és bár sokan méltányolják gyönyörűen megújult muzeális értékeit, azonban a legfontosabb az lenne, hogy egy templom ne múzeum legyen. Európa-szerte látni istenházákat, amelyek már nem templomként működnek, hanem esetleg vendéglőként, vagy egyenesen lerombolják őket. A templomnak élőnek kell maradnia, az a fontos, hogy a templomokban élet legyen, hiszen a léleknek szüksége van táplálékra” – fogalmazott Adorjáni. Arról is szólt, a kisebbségi sorsban gyakran hangzik el a „megmaradás” és a „megőrzés” fogalma, azonban legalább ennyire fontos az „alkotás” és „gyarapítás” fogalma is, vagyis nemcsak az értékek átmentése és megőrzése, hanem új értékek teremtése is. „A templom a megváltó Isten és a megváltandó ember találkozásának színhelye, ezért is fontos átmenteni a következő nemzedékeknek” – fogalmazott.

Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora kiemelte, nagy összefogás eredményeként újulhatott meg a kolozsvári templom és az azt övező épületegyüttes, amelyben a levéltár, a Reményik Sándor Galéria, az egyházközség irodái is helyet kapnak. „Legyenek sokan itt, töltsük meg élettel ezt a teret! És adjunk hálát, mert manapság sokan megfeledkeznek a hálaadásról” – hangoztatta Fehér Attila.

Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke köszöntő beszédében kiemelte: amellett, hogy sok más tekintetben válság tapasztalható a világon, az értékeink is válságban vannak. „Nem lehet elszakítani a gyökereinket, hiszen elsivatagosodik a lélek. Bizakodóak is lehetünk, hiszen nemcsak arról lehet beszélni, hogy kiürülnek a templomok, hanem meg is újulnak, hiszen az embernek szüksége van a szent térre. Csak az épít és újít meg, akinek van jövőhite” – mondta Kelemen Hunor. A politikus arról is beszélt, hogy az elmúlt harminc évben felgyorsult a kivándorlás üteme, ezért arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy ne ürüljenek ki a templomok és az iskolák.

A magyar kormány nevében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözölte az evangélikus templom felújítását. Mint mondta, a magyar kormány 2010-től azon munkálkodik, hogy egységesítse a magyar nemzetet, és hála Istennek alig van nap, hogy a Kárpát-medencében ne avassanak fel megújult vagy újonnan épült közösségi teret: óvodát, iskolát, templomot, közösségi házat. „Támogatjuk a szülőföldön való boldogulást, a nemzet szellemi és lelki megújulását. 2010 és 2020 között 1600 templomot, plébániát, parókiát, közösségi teret újítottunk meg. 2021-ben is az a fontos, hogy őrizzük meg magyarságunkat és hitünket” – fogalmazott Potápi Árpád János. Az ünnepségen részt vett Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője is.

Cseke Attila, a bukaresti kormány fejlesztési minisztere kiemelte, a gyökerek, az értékek, a jövő és az örökség azok a kulcsfogalmak, amelyek a közösség megmaradását szolgálják. „A közösségnek is gyökerekre van szüksége. A kolozsvári evangélikus templomnak nemcsak az infrastruktúrája újult meg, de a kolozsvári evangélikusok és a kolozsvári magyarság gyökere is megerősödött. Az általunk hátrahagyandó örökség is fontos, és a kolozsvári evangélikusok ezzel a templommal igazi örökséget hagynak a következő nemzedékekre” – mondta Cseke Attila. A rendezvényen az újraszentelést és megújulást méltatta Victor Opaschi bukaresti vallásügyi államtitkár is.

Az ünnepség keretében újraszentelték az oltárt, a keresztelőkövet és az orgonát is. A hangszer szakemberek szerint nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély legnagyobb és legjobb pneumatikus hangversenyorgonája. A Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő által készített oltárképet Marosvásárhelyen, Kiss Loránd műhelyében restaurálták, az 1721-es, kagylódíszes kupájú kő keresztelőmedencét Nagy Benjámin kőrestaurátor műhelyében. A karzat alatti részben gyerekeknek szánt, üvegfalakkal rendelkező kuckót alakítottak ki, ahová az édesanyák, apukák bemehetnek gyerekeikkel.

Az újraszentelési ünnepségen a brassói evangélikus ifjak Mátka népdalkórusa énekelt, az orgonán Horváth Zoltán és Erich Türk játszott, és rézfúvós együttes játékát is hallhatta a közönség. A kincses városbeli evangélikus egyházközség gyülekezete jelenleg körülbelül 500 hívet számlál, akik túlnyomórészt magyarok, de vannak német ajkúak is. A belső egyházi statisztikák szerint a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyháznak körülbelül 23 ezer tagja van, 39 anyaegyházközségben, több leány- és szórványegyházközségben.

Forrás: KronikaOnline