Gyermeksziget és családos nap Zselyken

Többnapos eső és borongós idő után, mindenki ámulatára ragyogó napsütés köszöntött ránk szombaton, amikor november 9 – én, negyedik alkalommal szervezte meg a zselyki és besztercei evangélikus – lutheránus egyházközség a Zselyki Gyermekszigetet és Családos napot, amiben ezúttal partnereink voltak a Tasuleasa Egyesület vezetője Alin Uhlman Useriu és önkéntesei. Ők a Via Transilvanica megálmódói, amely útszakasz átszeli Zselyket is.

A reggeli nagycsaládos gyülekező után, a vetítéssel egybekötött áhítaton kiemeltem a környezetvédelem, a tudatos életmódra nevelés fontosságát és a család szerepét, meghatározó jellegét ebben.

Noé története alapján – Isten mindannyiunkat összezárt a bárkában – ismertettem a program célját, amit talán egyetlen szóban úgy lehetne összefoglalni: felelősség. „Felelősek vagyunk egymásért a nagycsaládban, felelősek vagyunk környezetünkért – az állat és növényvilágért -, felelősek vagyunk mindazért, amit Isten ránk bízott, itt a mi bárkánkban.” Továbbá kiemeltem azokat a negatívumokat, amellyel a világ, szűkebb értelemben Beszterce – Naszód megye szembe kell nézzen: a felelőtlen és illegális erdőírtás, a mindenfelé halmokban heverő szemét, az orvvadászat, a felelőtlen és kétes fegyvertartási és használati engedély, az emberek közömbössége és kényelme, a tudatosságra nevelés hiánya.

„Beteg világot élünk! Beszterce – Naszód megye, a Greenpeace adatai szerint az első tíz között foglal helyet Romániában az illegális favágást illetően és persze mindenki húzza a vállát. Komoly probléma, főleg faluhelyen (már gyerekkorban is!) a felelőtlen állattartás és/vagy állatkínzás – ma már mindenkinek lehet fegyvere, hiszen mindenki a pszichológiai tesztek alapján normálisnak minősül, lelőhetik a kutyádat a ház előtt és a hatóságok húzzák a vállukat, a lakosok meg persze hallgatnak – halálra dolgoztathatnak egy jószágot, mert ez a normális Románia. További gond a szemét, ami az emberek felelősségének és törődésének a hiányát jelzi, valamint a nevelés minőségét, a civilizáció primitív fokában megrekedést tükrözi vissza. Nem utolsó sorban pedig oda kell figyelni a családokon belüli megoldatlan problémákra: az elfeledett idős generációra, a csellengő gyerekekre, az árral sodródó fiatalokra és az idejekorán kiégett szülőkre, mert ők is helyet kaptak a bárkában.”

Az áhítatot követően Puscas Otilia, a Tasuleasa Egyesület önkéntes – vezetője köszöntötte a jelenlévőket és gratulált a kezdeményezéshez. Ezután hivatalosan örökbe fogadtuk a Via Transilvanica zselyki útszakaszát és az önkéntes – vezető elmondta, hogy mi vagyunk az első település, aki ezt megtettük, úgyhogy ezért is kiemelkedő ez a momentum. „Azonban az örökbefogadáshoz hozzátartozik, hogy nem csak magunkénak érezzük, hanem vigyázunk az útszakaszra, tisztán tartjuk azt és lehetőség szerint népszerűsítjük.” Majd folytatta „kellemes visszhangja van a falut érintő túrázók körében Zselyknek, hiszen megfordultak itt már Bukarestből, Suceavaból, sőt még Galacról is túrázók, akik mind pozitív érzésekkel távoztak e magyar településről.”

Megpecsételve ezt a momentumot, az esemény második pontjaként szemetet gyűjtöttünk az említett útszakaszon. Ehhez csatlakozott Horia Petrut Sajónagyfalu polgármestere, aki elismerő szavakkal méltatta a kezdeményezést. A többórás szemétgyűjtési akción csaknem 80 – an vettek részt és kiemelendő, hogy a legfiatalabb résztvevő 1, 5 éves, míg a legidősebb 70 év körüli volt.

Fáradtan, de szellemileg feltöltődve értünk vissza a parókiához, ahol a gondosan és komoly szakértelemmel elkészített babgulyás és krumpligulyás kacéran mosolyogtak ránk a fortyogó üstökből. A mennyei falatok ínycsiklandozó kavalkádjában az illat, látvány és ízek vették át a főszerepet, amelyek andalító impulzusokkal árasztották el az agy bódulttá vált tekervényeit, a kulináris dimenzióban megteremtve a „gasztro – lét” metafizikai harmóniáját.

Köszönet a szakácsoknak és az őket segítő asszonytestvéreknek!

A kiadós ebédet követően került sor a „Nagycsalád Dióskert” avatására. A jelenlévő családok, annak apraja nagyja diófát ültettek a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Püspöksége által megvásárolt háznak a telkén, amelyet erre a célra takarított le a szorgos zselyki férficsapat. Ezúton szeretném megköszönni Adorjáni Dezső Zoltán Püspök Úrnak a felajánlást és a lehetőséget, valamint a férfiaknak a többnapos megfeszített és fáradtságos munkát!

Az ültetés jelképes cselekedete felhívta mindannyiunk figyelmét arra, hogy amilyen mélyre hatolnak a diófa gyökerei és amilyen erősen kapaszkodnak a talajba, olyanná kell válnia a családnak. Erősen és mélyen kell kapaszkodni az értékek, az egymás iránti felelősség és együvé tartozás érzésének anyaföldjébe, hogy minden generációnak meglegyen az éltető nedv, amit magába szívhat ezáltal. A diófa törzse a tartást jelképezi, amely megtartja a lombot és noha a fa ágai szerte ágaznak, csakúgy, mint a családon belül a tagok élete, életútja, mégis, ha a törzs elég erős, akkor megvan a biztonság, megvan a szilárd gerinc, a megtartó erő. És mindez igaz a mai kor családjára, családszemléletére is, amikor a diófára úgy kell tekinteniük, mint a krisztusi keresztyén értékekre. Ha a gyökérzet Istenből táplálkozik, akkor a keresztyénségünk is szilárd törzsű és dús lombozatú lesz, koronája örömmel terebélyesedik a napfény felé és levelei derűsen szívják magukba az Ige éltető sugarait. 50 diófát ültettek a családok és mindeniket család – táblával láttunk el, amely őrzi az ültetésben résztvevő tagok nevét.

Megtisztelt jelenlétével az RMDSZ Beszterce – Naszód megyei szervezetének csapata, akik helyet kaptak nagycsaládunk körében és elültették az érdekvédelmi szervezet közös diófáját.

Az est a „Luther Rózsa Sportotthon” átadásával folytatódott.  Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt támogatásával az egyházközség a fiataloknak és gyermekeknek sportszereket, szabadtéri mozgás lehetőséget biztosító eszközöket vásárolt: kosárlabda palánkot, ping pong és csocsó asztalt, íjászati eszközöket és más, családi és közösségi alkalmakra való játékokat. Az átadáson, a sportotthon kezdeményezőjeként elmondtam, hogy manapság nagyon fontos odafigyelni a gyermekek és fiatalok egészséges életmódjára, testi – szellemi fejlődésére, amihez hozzátartozik a mozgás, a sport. Ugyanakkor a sportnak jellemformáló és közösségépítő szerepe is van. Megválasztottuk a sporteszközök felelőseit, majd szabad utat kapott a felhőtlen szórakozás, játék és mozgás. A gyermekek és fiatalok pillanatok alatt lefoglalták a kosárlabda palánkot és csocsó asztalt, azonban a meglepő az volt, ahogy az idősebb generáció képviselői – apukák és nagyapák – kiközösítették a ping pong asztalt és nosztalgiázva adhoc bajnokságot rendeztek. Rendkívüli, meleg és családos hangulat alakult ki.

Rendezvényünkért hálával és köszönettel tartozunk támogatóinknak és partnereinknek:

Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház Püspöki Hivatala, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány, a Tasuleasa Egyesület, Sajónagyfalu Polgármesteri Hivatala, valamint a Zselyk – i és Beszterce – Evangélikus – Lutheránus Egyházközségek.

                                                                                                            Tóth Zoltán Csaba lelkész

További fotókért látogasson el a Zselyki és Besztercei Evangélikus – Lutheránus Egyházközség oldalára