Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt a fővédnöke a II. Barcasági és Királyföldi Csángó-Magyarok Zarandoklatának.
Részt vett a brassói Fekete templomban tartott istentiszteleten, és jelen volt a pürkereci zarándoklaton is. Szívügyének tekinti a határon túli magyarok támogatását, úgy szellemi, lelki, mint anyagi értelemben is, hiszen függetlenül attól, hogy melyik ország területén élnek, a magyar nemzet szerves részét alkotják.
-Mi azt gondoljuk, hogy a magyar nemzet – függetlenül attól, hogy Trianon után milyen állam fennhatósága alá rendelték a közösségeinket- egységes. És ezt nemcsak lelki és szellemi értelemben gondoljuk. Úgy véljük, hogy meg kell találni azokat a mindennapi életben is releváns kapcsolódási pontokat, amelyekkel ezt a szerves együttlétet helyre lehet állítani, természetesen figyelembe véve az adott országnak a szuverenitását, politikai érzékenységét. Partnereket szeretnénk keresni ahhoz, hogy ezt megtehessük, mert az a meggyőződésünk, hogy ez nem csak az anyaországnak egy plusz erőforrás, hanem ez a magyar együttműködés, a velünk való együttműködés azoknak az országoknak és népeknek is hasznára válik, akikkel itt együtt élünk. Minden olyan közösségi együttlét, ami erősíti a megmaradás esélyét ezekben az elcsatolt nemzetrészekben, az számunkra fontos. A jelenlétünkkel is érzékeltessük, hogy számon tartjuk ezeket a közösségeket, és ha lehet, akkor támogatjuk anyagilag is. Szeretnénk megadni, ami erőnkből telik-válaszolta kérdésünkre dr. Kövér László.
A Magyar Országgyűlés elnöke 2016-ban, az első zarándoklaton is jelen volt. Csodálatos élményekkel gazdagodott akkor és most is.
-Akkor a feleségem is eltudott kísérni, és ma, amikor telefonon beszéltünk, felemlegettük az akkori élményeket. A tegnapi (június 30-szerk.megj.) viszont párját ritkítja, példa nélküli. A Fekete templomban magyar nyelvű istentisztelet volt, s erre tudomásom szerint 500 éve nem volt példa. Amikor beléptem a Fekete templomba, számítottam arra, hogy sokan lesznek, nem néhány tucat ember fog ülni a padsorokban, de arra nem gondoltam, hogy zsúfolásig lesz a templom magyarokkal, magyar evangélikusokkal, csángókkal, Székelyföldről és az anyaországból idelátogató zarándokokkal, testvérkapcsolatok delegációival. Mellbevágó élmény volt-emelte ki.
Magyarország gondoskodik a határon túli magyarokról, támogatja a szülőföldön való maradást.
-Hosszú időn keresztül a határon túli magyarokról való gondoskodás források hiányában kimerült abban, hogy a hagyományőrzésnek, a kulturális egyesületnek juttatunk pénzt azért, hogy a mindennapi létüket fenn tudják tartani. Aztán a 2010- es évek közepére jutottunk el oda, hogy a magyar állam úgy rendbe tudta szedni a maga pénzügyi, gazdasági dolgait, hogy már számottevően nagyobb forrás állt rendelkezésére, mint korábban, és akkor felvetődött az a gondolat, hogy a szülőföldön való megmaradást kell elsősorban támogatni, és ez nem csak egy lelki, hanem egy egzisztenciális gazdasági kapocs is. Ha van megélhetés akkor az emberek szívesen maradnak a szülőföldjükön. Akkor ez egy paradigmaváltás volt, ha szabad így fogalmaznom, és vegyes fogadtatásra leltünk a szomszédos országok politikai elitjeiben. Van ahol ezt örömmel üdvözölték, lásd Szerbia, amely országgal a viharos történelmünkhöz képest óriási haladást értünk el a stratégiai szövetségépítés terén. A román állam esetében ez attól függ, hogy a politikusai milyen lábbal kelnek fel reggel: hol eltűrik, hol titokban próbálják piszkálni, gátolni a támogatást. De ez hiba részükről, azok részéről, akik így gondolkodnak köreikben, mert ez nemcsak a magyar vállalkozásoknak hoz hasznot, nem etnikai alapon válogatunk, az itteni gazdasági vérkeringés felfrissítése mindenkinek jó, függetlenül attól, hogy románul beszél, vagy magyarnak született. Ez az esély megvan a jövőre nézve is. Látjuk, hogy az Európát sújtó pénzügyi gazdasági problémák, az energiaár emelkedése, a szankciós politika, aminek az európai gazdaságok a kárvallottjai, egyáltalán a háború keltette bizonytalanság, pénzügyi értelemben is szűkíti a lehetőségeinket. De reméljük, hogy ez mielőbb el fog múlni. Ez is az oka annak, hogy Magyarország, Magyarország kormánya határozottan és következetesen a béke pártján áll. Hangoztatjuk minden egyes alkalommal, hogy tűzszünetet kell kötni és abba kell hagyni az öldöklést, rendezett gazdasági körülményeket kell teremteni úgy Ukrajnában mint Európának ezen a szegletén- összegezte a Magyar Országgyűlés elnöke.
Kérdezett: Némethi Katalin
Fotó: Kovács László Attila