Barcasági és Királyföldi Csángó-Magyarok Zarándoklata rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a pürkereci zarándoklat, amely a keresztyén- és a magyar öntudat megerősítését, a hagyományok értékelését és újraértelmezését, az összetartozástudat erősítését szolgálja.
A pürkereci templomdomb lábánál tartott eseményen felszólaló közéleti személyiségek és egyházi vezetők az anyanyelv, a kultúra és a hagyományok megőrzésére, a szülőföldön való maradásra buzdították a jelenlévőket.
Adorjáni Dezső Zoltán a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke kifejtette, hogy egy önmagával meghasonlott, önmagából kifordult zűrzavaros világban élünk, ahol a múlttal való szakításra, a történelem elfelejtésére ösztönöznek, és olyan eszmék elfogadtatására törekszenek, mint a cancel-kultúra vagy a gender ideológia.
„A cancel szó azt jelenti megszüntetni, eltörölni, kiiktatni valamit. Ez a politikai színezetű magatartás olyan törekvést jelöl, egy olyan gyakorlatot, hogy a köztudatból, közbeszédből, a társadalom életéből, tudatából kiiktatni mindazt, amit a csoport rossznak tart. Ez nem más, mint az elfelejtés kultúrája: múlt, önazonosság, történelem elfelejtése, a gyökér kiiktatása– egy radikális ideológia. (…) Az eltörlés kultúrája a múlttal, a történelemmel, a hagyománnyal, a természetes emberi életrenddel is le akar számolni. Ennek az eltörlés, felejtés őrületnek könnyen áldozatul eshet az egész emberi civilizáció.(…) Mi a történelemből, a történelmi emlékezetből, saját hagyományainkból akarunk magunknak, gyermekeinknek, utódainknak jövőt építeni. Nekünk ez nem teher, nem kacat, nem szemét, hanem érték. A felejtés, a kitörlés, a lebutítás helyett mi az emlékezés, az ismeret, a tudás, az öröklött tapasztalat fontosságában hiszünk.(…) Maradjunk meg összetartó, hívő, reménykedő lelki közösségnek. Ne szakadjunk el egymástól, szülőföldünktől, ne szakadjon szét a közösség. Ezért tanítsátok meg gyermekeiteket arra, amit ti is kaptatok, arra az értékes hagyományra, ami mindeddig megtartott minket. (…) Ma azzal a szándékkal jöttünk erre az ünnepi istentiszteletre, hogy itt Isten áldását megkapjuk. Most azzal küldelek titeket vissza az élet területére, hogy legyetek áldást hordozó emberek! Mondjatok áldást és váljatok áldássá más emberek számára, legyetek Isten szeretetének tanúi és eszközei” összegezte a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke.
Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a zarándoklat fővédnöke ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy egykor Mátyás király Erdély teljes területére kiterjesztette a Brassóban használt hossz- és súlymértékeket, és napjainkban is van Barcaságban valami, amit hasznos volna etalonná tenni nem csak Erdély vagy a Kárpát-medence, hanem egész Európa számára: a megmaradás őserejének mintáját.
Ez az őserő ott lakozik a barcasági csángó-magyarok borica férfitáncában legalább másfél évezrede. Bár a táncot az idők során sokszor betiltották, mindig feltámadt, mint a barcasági csángók népe, amely ma is járja és erőt merít belőle. Hiába adta ki 907-ben, a honfoglaló magyarok ellen harcoló egyesített nyugati seregeket vezető bajor őrgróf a parancsot: „Ugros eliminandos esse”, ami annyit tesz magyarul, hogy „a magyarok megsemmisítendők”, nem sikerült felszámolni a magyar nemzetet, mert a megmaradás magyar ősereje nem hagyta, hogy ez megtörténjen.
„A Kárpátok gyűrűjében ma is a magyar nyelvet beszélők tábora a legnépesebb, ami azt mutatja, hogy a magyarságot sem az elmúlt ezer esztendőben nem lehetett, sem a következő ezer esztendőben nem lehet felszámolni. (…) Napjainkban Európában alapvetően két tábor kezd felseregleni: a józan ész tábora és ezen józan ésszel szembenállók tábora, akik előszeretettel hivatkoznak a progresszió üdvös voltára és az úgynevezett európai értékekre. (…) A jó hír, hogy Európában mindenhol a józan ész tábora van társadalmi többségben. Nem ők a hangosabbak, de ők vannak többen.(…) Itt Barcaságban önök két dolgot tehetnek, ki-ki a maga eszközeivel és lehetőségeivel: mindenképpen megőrzik a borica táncot, megtanítják gyerekeiknek is, és hitükkel, munkájukkal és szavazatukkal mindenhol erősítik a józan ész magyar, román és európai táborát!”, emelte ki dr. Kövér László.
Szülőföld, megmaradás és nemzeti identitás. Kelemen Hunor RMDSZ elnök szerint ez az a három kifejezés, amely egy felelős erdélyi magyar politikus szótárában nem helyettesíthető semmi mással.
„Mi, közéleti emberek, akkor tesszük jól a dolgunkat, hogyha felismerjük: a szülőföld választása ma már nem lehet pusztán erkölcsi követelmény- ennél sokkal több. Ma a szülőföld választása a hagyomány, a gyökerek választása, de ugyanakkor egy előretekintő praktikus feladatoknak az összessége is. A szülőföldet élhetőbbé kell tennünk, javítanunk kell a közszolgáltatásokon, otthonossá kell válnia a jövő nemzedék számára. Az identitás, a nemzeti kultúra és a nyelv megőrzésének az intézményes keretei és a jogbiztonság mellett javítanunk kell az életminőség feltételeit, olyanná kell alakítanunk a szülőföldet, hogy az megtartsa a magyarokat. Olyanná kell tennünk az otthonunkat, hogy itt akarjunk maradni, itt akarjanak maradni a gyerekeink, vagy hogyha elmentek, akkor akarjanak visszatérni. Ez a mi feladatunk, és ebben nyújtunk egymásnak támogatást. Ebben segít az egyház és számtalan civil szervezet a mi közösségünknek. Ebben nyújt inspirációt ez a mai zarándoklat is. Igen, ez a józan ész, mert ebben a munkában mindenkire szükség van”, hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Krisch Gábor Ferenc az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke szerint a zarándoklat olyan lelki feltöltődést és közösségi élményt jelent, mert erőt ad az elkezdett munka folytatásához.
Beschea Severius-Florin, Tatrang polgármestere, a község lakóinak egymás iránt tanúsított tiszteletét, toleranciáját emelte ki.
A rendezvényen került átadásra a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház által alapított legnagyobb rangú kitüntetés, a Reményik Sándor-díj, melyet azoknak a közéleti személyiségeknek ítélnek oda, akik a Kárpát-medencei és erdélyi magyar nemzetközösség megmaradása, gyarapodása, fejlődése és megerősödése érdekében munkálkodnak. Idén Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vehette át a rangos elismerést. Végh Nimród lelkész az együttműködés, a csapatmunka, a hosszútávú tervezés híveként, a „Nem tisztséget, hanem munkát osztunk” jelmondat hírnökeként és betartójaként jellemezte Tamás Sándort.
„Amikor az idei díjat odaítéltük, akkor elsősorban nem a közéleti szerepvállalásban elért eredményeit, a fáradhatatlan teherbírását, a kitűnő vezetői képességét, a precizitását, hanem mindenekelőtt az emberségét díjazzuk. Emberként van jelen a közéletben”, emelte ki Végh Nimród. A díjat Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Zelenák Dávid, a berlini Speciális Olimpia ezüstérmes úszója adta át.
Szöveg: Némethi Katalin
Fotó: Kovács László Attila