Szimbolikusan visszaállították a Bocskai-emléktáblát Kolozsváron

A 115 éve állított, ám időközben eltűnt Bocskai-táblára emlékeztető tablót helyeztek el a működésének 20. évfordulóját ünneplő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen pénteken az intézmény Rektori Hivatalának otthont adó kolozsvári Bocskai-házban.

A táblát eredetileg a három kolozsvári protestáns egyház állította a bécsi béke 300. évfordulóján Bocskai István fejedelem (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) szülőházában 1906-ban. A táblának azóta nyoma veszett, csupán a korabeli sajtó visszaemlékezéseiben és egyéb forrásokban fellelt részletek alapján készítettek új tablót.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke nyitóimájában visszaemlékezett azokra az időkre, amikor 1906. május 20-án a három kolozsvári protestáns egyház kegyelettel ünnepelte Bocskai István fejedelmet és az akkor 300. évfordulójához érkező bécsi békét.

“Ma, amikor Bocskai István fejedelem emléke előtt tisztelgünk, megköszönjük, hogy a történelmi nehéz időkben Isten mindig adott olyan kivételes, elkötelezett személyiségeket, akik tudásukkal, odaadásukkal egy egész nemzet javát szolgálták” – mondott köszönetet a püspök.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és egyben a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, hogy Istennek sok ajándéka van, amit az embereknek adott, de ezek közül különleges nagy ajándék az emlékezés. „Az élőlények sorában csak mi kaptuk ezt az ajándékot, hogy vissza tudunk menni az úton, akár 100 vagy 1000 éveket is. Fel tudjuk eleveníteni azokat az eseményeket, amelyek az előttünk járókkal megtörténtek, és ez a tudás, ez a lehetőség adja meg az ember számára, hogy rendkívül sok mindent tanulhat belőle.

Ez a mi ajándékunk is ebben a korban, akik itt élünk. Ez arra a húsz esztendőre is emlékeztet, amit a Sapientia ezek között a falak között átélt és megélt” – mondta ünnepi beszédében Kató Béla. Hozzátette, hogy az egyetem nevelői munkája az elmúlt húsz esztendőben rendkívül fontos volt, és hogy azokat a fiatalokat, akik oda járnak, ilyen módon nevelték, tudatosították bennük, hogy milyen gazdag örökségük van, és ezt az örökséget át kell venni, sajátjukká kell tenni és tovább kell vinni.

Az esemény végén Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke mondott záró áldást.

Forrás: KronikaOnline.ro / Simó Helga

Fotók: Kiss Gábor